A memorizálás egyik fő alapköve az útvonal, amely egyes állomásainál elképzeljük a megjegyzendő információt. Egyszer azt olvastam, hogy az útvonalunkat nagyon odafigyelve építsük ki, mert utána évekig ezt fogjuk használni, és nehéz rajta változtatni. Külön írtam bejegyzést arról, hogy hogyan érdemes (és hogyan nem) kialakítani ezt a rendszert. (Leírás az útvonal módszerhez itt.)

A memorizálási gyakorlásaim során észrevettem, hogy az útvonalom egy-két állomásánál elakadok, vagy nehezen tudom előhívni az oda elmentett információt. Először ezt kezdeti nehézségnek vettem, majd belejövök, megoldódik. Lassan 3 éve használom az útvonalamat, és továbbra is voltak megtorpanásaim, szinte mindig ugyanazon a néhány helyen. Arra gondoltam, hogy megpróbálok módosítani rajta.

Ez végül is könnyen ment, csak kivettem azokat a megállókat, amelyekkel gondjaim voltak. Ezek mind valamilyen kisméretű, sötét helyek voltak (lépcsőforduló, kicsi mosdó), nem fognak hiányozni.

De hogyan fog így működni az útvonalam? A változtatás utáni gyakorlások során természetesen beugrottak még a régi, törölt helyek. Ez ugyan megtörte a gyakorlás menetét, de mondtam az agyamnak, hogy ezek már nem létező helyek. Egy hónap után teljesen eltűntek a memóriámból, minden ment a szokásos formában.

Másik érdekesség az útvonal módszerrel kapcsolatban, hogy sok megállóhoz automatikusan egy személy is kapcsolódik. Például ha a megálló egy gyógyszertár, ahova rendszeresen járok, akkor a képzeletemben a helyre gondolva beugrik egy ismerős, ott dolgozó személy arca is. Féltem, hogy ez össze fogja zavarni a memorizálásaimat, de nem ez történt.

Számok megjegyzése esetén valójában személyeket idézek fel, hozzájuk találok ki valamilyen kis történetet vagy cselekvést. Azoknál a megállóknál, ahol már egy személy is felidéződik, könnyebb odaképzelnem a megjegyzendő számhoz tartozó másik személyt, mivel a két ember interakcióba kerül, közösen csinálnak valamit,  vagy az egyik segíti a másikat. Így könnyebb kitalálnom a jelenetet, és mivel számomra ez egy aktívabb élmény, könnyebb is azt felidéznem.

A másik fontos eszközöm a memorizálások során, a Dominic módszer. Ez általam kiválasztott 100 személyt tartalamaz, akik segítségével megjegyzem a számokat. Igen gondosan állítottam össze ezt a listát, mert tudtam, hogy sokáig velük fogok dolgozni, nem szerencsés változtatni rajta.

De itt is ugyanúgy jártam, mint az útvonalam egyes állomásaival. Volt néhány személy, akiknél rendszeresen elakadtam.

Az egyik ilyen szegény Bob Dylan volt. Az elején jó választásnak tűnt. Ismerem a dalait, kedvelem is őket, nagyon egyedi a megjelenése és a hangja is. Ráadásul a cselekvés, amit hozzá kapcsoltam, a szájharmonikázás is különleges, illetve egy sajátságos hangot is kapcsol hozzá. De ő mégsem működött jól, mindig meg kellett állnom és keresni a gondolataimban, hogy ki is ő, mit is csinál, és a felidézéseknél is rendszeresen elakadtam, ha az ő számát kellett előkeresnem.

Aztán rájöttem, hogy ő számomra egy semleges személy. Ha itt koncertezne a városban, nem is mennék el megnézni, ráadásul a dalai, amiket szeretek azokat úgy szeretem, hogy valójában mások adják elő.

Így töröltem őt a listámról. De kit válasszak helyette. BD? Ki lehet számomra a megfelelő személy, BD monogrammal. Kerestem a külön erre való adatbázisban, de ott sem jártam sikerrel. Aztán egyik nap csak úgy beugrott egy név: Bartolomeu Dias

Bartolomeu Dias portugál hajós, felfedező volt, Columbus kortársa. Mivel engem érdekel a történelem, a latin kultúra, főleg a felfedezések kora, már jól ismertem a nevét. Jó választásnak tűnt, a neve, története, kinézete is egyedi, maradjon. De milyen cselekvést kapcsoljak hozzá, mivel már van egy hajósom, Arisztotelész Onasszisz.

Diashoz azt találtam ki, hogy szörfvitorlázik. Ez kapcsolódik hozzá (víz, szél) és egyedi sport.

Eddig jól működik a személye, nem akadok el nála, és ez a kis frissítés (még egy másik személyt is kicseréltem) megújította a rendszeremet, újabb lendületet adott neki.